Aratás
– A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
– A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
– Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
– Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
Szérű, rostnövénytároló, kazal elhelyezésének szabályai
– A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
– robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
– egyéb építményektől legalább 100 méter,
– vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
– közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
– nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.
– Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
– A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
– A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
– A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
– Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
– A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
– A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek
– A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
– Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
– A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
– Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
– Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
– Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
– Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
– A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
– A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
– Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
Az aratásban résztvevő gépek szemléiének végrehajtása, Felkészülés a szemlére
– Szemlebizottság megalakítása (a szemlebizottság 3 főből áll).
– Szemlebizottság tagjainak megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie.
– Jegyzőkönyvet kell készíteni.
– Jegyzőkönyv egy példányát el kell helyezni a járművön.
– A feltárt hiányosságokat rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Hiányosság esetén a jármű az aratásban nem vehet részt!!
– Jegyzőkönyveket minden oldalt alá kell írni!
Mit kell vizsgálni a gépszemlén
– A jármű okmányainak megléte, érvényessége.
– Az erő-, munkagépen, egyéb járművön készenlétben tartott tűzoltó készülék rögzítettsége, töltetének és tűzoltási teljesítményének megfelelősége, felülvizsgálatának érvényessége, szerelvényeinek épsége, nyomásmérő órájának működési zónába mutatása,
– Az erő-, munkagépen, egyéb járművön szikracsapó (lapát) készenlétben tartása,
– Kipufogó – vezeték és szikratörő megfelelő műszaki állapota,
– Arató-, cséplőgép esetén hajlékony földelő vezeték megléte, megfelelősége,
– Akkumulátor védőburkolata, rögzítettsége, akkumulátorsaruk állapota,
– Az erő-, munkagép, egyéb jármű motorikus részének, és elektromos rendszerének állapota, biztosítékok állapota,
– Erőátviteli berendezések, ékszíjak műszaki állapota, feszítettsége
– Hidraulikus rendszerrel szerelt erő-, munkagép, egyéb jármű hidrolalikai rendszerének állapota,
– Üzemanyag- olajellátó rendszer műszaki állapota,
– Üzemanyag- olajellátó rendszerből üzemanyag és olaj folyás, csepegés vizsgálata,
– Folyadék tartályok záró sapkáinak megléte, tömítettsége,
– Az erő-, munkagép, egyéb jármű általános műszaki állapota,
– Indításpróba, szikrapróba
– Világító és jelző berendezések működőképessége,
– Fékpróba,
– Tartalék biztosítékok stb. elhelyezése.
A tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset biztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján
– Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100 000 – 1 000 000 Ft.
– Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200 000 – 3 000 000 Ft.
– Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 100 000- 1 000 000 Ft.
– Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 50 000/készülék
– Tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 30 000/készülék
– A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 60 000 – 200 000 Ft. tűzvédelmi bírsággal sújtható.
Nyíregyháza, 2015. július 29.
Pócsik Zoltán tü. ezredes